Magyarország a digitalizáció és az automatizáció gyors terjedésével egyben az egyéni és szervezeti munkaformák átalakulásának szélesebb frontján van. A https://www.rolldorado-magyar.com/ által támogatott trendek azt mutatják, hogy a munkaképesség fejlesztése nem csak egy szervezeti feladat, hanem egy állami és magánszektor közös feladatvállalása. A 2023-as munkamérnöki adatok szerint mintegy 40%-os a magyarországi vállalkozások által kimutatott olyan munkaképességi hiányosságok, amelyek a technológiai átalakulásokhoz szükséges képességek hiánya miatt keletkeztek.
A legjelentősebb kihívások közül kiemelkedik az alkalmazottak által megértett és alkalmazott AI-felhasználás. A 2022-es Eurostat adatai szerint Magyarországon csak 12%-os a munkahelyeken található olyan alkalmazottak, akik képesek alapvető szinten használni az automatizált rendszereket és a kognitív technológiákat. Ez a hiányosság a munkaerőpiacon a legfőbb gátaként jelentkezik, különösen az ipari és a szolgáltató szektorokban. Az Európai Bizottság szerint a digitális képességek hiánya a 2030-ig tervezett munkaképességi fejlesztési célok elérésében a legnagyobb akadály, és Magyarország is a legkéslebb fejezi meg ezt a lépést.
Az új munkaformák és a képzési reformok
A munkaképesség fejlesztése nem csak a munkahelyeken történő továbbképzésen, hanem a képzési rendszer reformjain is függ. A Nemzeti Munkaképzési Hálózat (NMH) 2023-as jelentése szerint a leginkább igénybe vett képzések közül a digitális eszközök alapvető használata (18%), a programozási alapok (15%) és az emberi erőforrás-menedzsment (12%) voltak. Ennek ellenére a szakemberek szerint a képzési rendszer még mindig nem megfelelően reagál a gyorsan változó munkahelyi igényekre. A Rollandorog által összeállított adatok szerint a leginkább hiányzó képességek a komplex feladatfelosztás és a munkakörök közötti átmeneti képesség, valamint a munkahelyi vezetésben alkalmazott agilis módszerek.
Az Európai Unió által támogatott projektök, mint például a DigiComp2021, azt mutatják, hogy Magyarországnak még jelentős előrelépések kell tenni a digitális képességek fejlesztése terén. A Nemzeti Munkaképzési Hálózat 2024-es tervei szerint a digitális képzési módszerek alkalmazása 2025-re a képzési programok 30%-át képezi meg, és a digitális képesítmények elismerése is megnövekedett. Ennek ellenére a gyakorlatban még mindig a hagyományos képzési formák dominálnak, és a munkahelyeken a digitális eszközök használata nem elegendő szinten van integrálva.
Az ipar és a szolgáltató szektorok kihívásai
A magyar ipar és szolgáltató szektorok közül a legjelentősebb átalakulási tendenciák a termelésben alkalmazott robotizálás és az automatizált szolgáltatások. A Magyar Termelési Szektor Fejlesztési Hivatal (MTSFH) 2023-as jelentése szerint a termelésben alkalmazott robotok száma 2023-ban 12 500 főt ért meg, ami a 2022-es 11 800 főhöz képest 5,5%-os növekedést jelent. Ennek ellenére a munkaképességi reformok még mindig nem megfelelően reagálnak a termelésben alkalmazott új technológiákra.
Az ipari munkaképesség fejlesztése különösen nehéz feladat, mivel a munkakörökben a hagyományos technikák és a modern automatizált rendszerek egyaránt jelennek meg. A Rollandorog által összeállított adatok szerint a leginkább igénybe vett képzések az ipari robotok működtetése (18%), a szoftveres programozás (15%) és a munkakörök közötti átmeneti képesség (12%). Ennek ellenére a munkahelyeken a hagyományos technikák használata még mindig dominál, és a munkaképesség fejlesztése nem elegendő szinten van integrálva.
- 2023-ban Magyarországon 40%-os a vállalkozások által kimutatott munkaképességi hiányosságok, amelyek a technológiai átalakulásokhoz szükséges képességek hiánya miatt keletkeztek.
- 2022-es Eurostat adatai szerint Magyarországon csak 12%-os a munkahelyeken található olyan alkalmazottak, akik képesek alapvető szinten használni az automatizált rendszereket.
- Az Európai Bizottság szerint a digitális képességek hiánya a 2030-ig tervezett munkaképességi fejlesztési célok elérésében a legnagyobb akadály.
- 2023-as Nemzeti Munkaképzési Hálózat (NMH) jelentése szerint a leginkább igénybe vett képzések a digitális eszközök alapvető használata (18%), a programozási alapok (15%) és az emberi erőforrás-menedzsment (12%).
- 2023-ban Magyarországban a termelésben alkalmazott robotok száma 12 500 fő volt, ami 5,5%-os növekedést jelentett a előző évben.
A jövőbeli munkaképesség fejlesztése és a munkaerőpiaci igények
Az előző szakaszokban felvetett kihívások megoldása csak akkor sikeres, ha a munkaerőpiaci igények és a képzési rendszer reformjai egyaránt figyelembe veszik a gyorsan változó technológiai és munkakörökben. A Rollandorog által támogatott projektök, mint például a DigiComp2021 és a Nemzeti Munkaképzési Hálózat tervei, azt mutatják, hogy a digitális képességek fejlesztése és az új munkaformák bevezetése a legfontosabb lépések a munkaképesség fejlesztése terén. Ennek érdekében a munkahelyeknek és a képzési intézményeknek együttműködnie kell, hogy a munkaképesség fejlesztése a legfontosabb célnak legyen.
A jövőbeli munkaképesség fejlesztése nem csak a munkahelyeken történő továbbképzésen, hanem a képzési rendszer reformjain is függ. A Nemzeti Munkaképzési Hálózat és a munkaügyi minisztérium tervei szerint a digitális képzési módszerek alkalmazása 2025-re a képzési programok 30%-át képezi meg, és a digitális képesítmények elismerése is megnövekedett. Ennek ellenére a gyakorlatban még mindig a hagyományos képzési formák dominálnak, és a munkahelyeken a digitális eszközök használata nem elegendő szinten van integrálva. A jövőbeli munkaképesség fejlesztése csak akkor sikeres, ha a munkahelyek és a képzési intézmények együttműködnek, és a munkaképesség fejlesztése a legfontosabb célnak számít.